Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök egy kedden megjelent interjúban annak a reményének adott hangot, hogy korán megállapodnak a nemzetközi hitelezőkkel. Előrevetítette azonban egy népszavazás megtartásának lehetőségét is.
A görög kormányfő átalakította a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásokért felelős csoportok vezetését - írtuk tegnap, a piacok is lereagálták a hírt. Azóta sokan úgy értelmezik az ügyet, hogy Alekszisz Ciprasz megpróbálja a háttérbe szorítani pénzügyminiszterét.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően valóban nem történt túl sok előrelépés a görög tárgyalások ügyében a mai Eurócsoport találkozón Rigában. Amiben mindenki egyetért, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat, és mindenképp el kell kerülni a bajt. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter megpróbálta meggyőzni az eurózónás kollégáit, hogy a maradék 7,2 milliárd eurót részletekben utalják ki Görögországnak egy leszűkített reformlistáért, azonban ezt a pénzügyminiszterek tanácsa elutasította. Leszögezték, hogy csak teljes és átfogó reformcsomagért cserébe kaphatja meg Athén a pénzt.
A "Grexit" mozaikszó még 2012-ben született meg, amikor először terítéken voltak a Görögország eurózónából való kilépésével kapcsolatos kockázatok, azonban mivel ma már 2015-öt írunk, és a monetáris unió még mindig egyben van, a Citigroup elemzői úgy döntöttek új kifejezésre van szükség a helyzet leírására.
Az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) visszafogásának lehetőségeit vizsgálja, mivel a Kormányzótanácson belül egyre többen veszítik el türelmüket a görög kormánnyal szemben. Ezt erősítik meg Vitor Constancio, az EKB alelnökének mai szavai is, aki szerint nem ígérhetik, hogy a körülményektől függetlenül bármeddig bármennyi forrást a görög bankrendszer rendelkezésére bocsátanak majd. Ugyanakkor a jegybank vezetői és Mark Mobius, a Templeton Alapkezelő feltörekvő piaci portfóliómenedzsere is egyetértenek abban, hogy a görögök eurózónából való kilépésére biztosan nem fog sor kerülni.
Noha Görögország eurózónából való kilépésének valószínűségét egyre magasabbra becsülik a befektetők, az ezzel kapcsolatos félelmeknek egyelőre nincs egyértelmű jele a pénzügyi piacokon. Lehet, hogy a befektetők az eurózóna jövőjét a görögök nélkül is el tudják képzelni? Tényleg csak elképzelhetik azt, ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogyan zajlana le egy ilyen folyamat és milyen következményekkel járna a többi tagországra nézve. A tárgyalások még javában zajlanak, de már nem maradt sok vesztegetni való idő, ugyanis a görög államkassza üres, az IMF pedig összesen közel egy milliárd(!) eurónyi törlesztést vár a kormánytól május első felében (mint elmondták, késlekedés nélkül), miközben a nyugdíjukra és a bérükre is számítanak az emberek.
Újabb kedvezőtlen fordulat történt a görög adósságválság ügyében: a Standard & Poor's az eddigi "B-" minősítésről "CCC+" minősítésre rontotta le a görögök szuverén adósságbesorolását.
A görög kormány már a fizetésképtelenség bejelentését készíti elő arra a drámai eshetőségre, ha nem sikerülne április végéig megállapodnia nemzetközi hitelezőivel - számol be a Financial Times görög kormányközeli gondolkodókra hivatkozva.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szerint a görögök nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy elfogadják és alkalmazzák a szükséges strukturális reformokat annak érdekében, hogy megkaphassák a következő pénzügyi mentőcsomagot, miközben az idő egyre csak fogy. Miközben folynak a tárgyalások, felröppentek olyan pletykák is, hogy előrehozott választásokra kell számítani Görögországban, amit a kormány határozottan cáfol - számol be a Reuters.
Miközben a görög kormány egy illetékese a Reuters hírügynökségek csütörtökön megerősítette, hogy Görögország átutalta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének áprilisi, 450 millió eurós törlesztő részletét, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter bejelentette a privatizációs program újraindítását.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter vasárnap Washingtonban megerősítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának, Christine Lagarde-nak, hogy Athén ki tudja fizetni áprilisi törlesztőrészleteit, majd minden mást a maga idejében. Hangsúlyozta, hogy a görög válság Európa belső ügye.